rackeve

Két éjszaka a ráckevei Kék Duna Hotelben****

 

Hosszú megfontolás és döntéshozatal után, végre elhatároztuk, hogy a munkahelyünktől kapott Üdülési Csekkünket hasznosabban használjuk fel, mint a legutóbbit, mely pár éve felhasználhatatlanul és visszavonhatatlanul lejárt. Igaz, azt több éve kaptam és nemigen volt lehetőség felhasználására – hiszen az országban csak pár szálloda ismerte és fogadta el. Akkor volt ez a csekkes rendszer bevezetőben, nem úgy, mint most: nemcsak szállodákban fogadják el, de már éttermekben, benzinkutaknál, sőt, már utazásra is felhasználható.

 
Van egy honlap ahova az utazási irodák, hotelek, motelok, maszekok és régi „IBUSZ”-osok felteszik a portékáikat (szállásajánlatokat, kiadó szobákat, körutazásokat, tengeren túli utakat stb.) és meglicitáltatják a honlapot a látogatók között.

2008. április-május körül így került látókörünkbe a ráckevei Kék Duna Wellness Hotel****, melyre online licitáltunk és a maximumot kínálva (kevesebbet nem lehet, mert valaki mindig tesz rá egy lapáttal amíg a plafont valaki el nem éri), a honlapon jelzett időszakra le is foglaltunk egy szobát.

Postafordultával meg is kaptuk a kupont. Már csak várni kellet, hiszen hol van még július 4-5-6!

Mivel erre a licitre csak az egyikünk üdülési csekkjét használtuk fel, Gyöngyvér feleségem a következő gondolattal állt elő: Mi lenne, ha a másik csekkel is ugyanoda mennénk pár napra, körülnéznénk, kipróbálnánk. Úgy is most kell kivennie egy hét szabadságot, szerinte megérné.

Telefonon felhívtam a szállodát és – szerencsénkre – „kedvezményes hétköznapok” csomagon belül sikerült két éjszakát – „barátságos áron” - lefoglalnom. Nagyon vártuk már, hogy eljöjjön az utazás napja!

Végre eljött 2008. június 15. vasárnap

 A Kék Duna Wellness Hotel Ráckevén, Budapesttől 47 kilométerre, Délre található, nem messze a pestről induló helyi érdekű vasút (HÉV) ráckevei végállomásától, a várost átszelő Kis-Duna (Ráckevei-Dunaág) partján.

 Ebéd után el is indultunk „egy kicsit nyaralni”. Bár Budapesttől még 50 km-re sincs, azért a fővárosban a vasárnapi utazgatás mégsem leányálom, főleg nyakunkba akasztott csomagokkal (retikül, hátizsák, utazótáska, számítógép).

Már az is egy csöpp fennakadást okozott, hogy lakásunktól a budapesti HÉV végállomásáig az útjavítások miatt változott néhány busz és villamos megszokott útvonala, melyek minket is érintettek. Ez persze időveszteségbe került, ami azt jelenti, hogy délután kettő óra helyett fél hatra érkeztünk meg.

 

A Vágóhíd HÉV végállomástól Ráckeve végállomásig valamivel több, mint egy óra utazás után meg is érkeztünk. Az utazás nemigen volt érdekfeszítő, sőt, inkább mondható unalmasnak, mert a HÉV zárt pályája általában amúgy sem a falvakon keresztül vezet, többet láttunk szántót, falu szélében létrehozott lovardát, árterületet, a gáton meg mindkét oldalon csak átláthatatlan bokrokat, bokrokat és bokrokat. A Ráckeve HÉV-től 1-1,5 km-t helyi busszal utaztunk a kisváros Árpád hídjáig. Csak át kellett gyalogolnunk, és máris megérkeztünk a Hotel bejáratához.

Itt kedvesen fogadtak, egyből a kezünkbe nyomtak egy-egy megfelelő fehér egyenfürdőköpenyt, melyben a Hotel Wellness részlegébenben lófrálhatunk, meg egy étkezési kártyát, mellyel bőséges svédasztalos reggelit és vacsorát is kapunk.